tag:blogger.com,1999:blog-52483551492281252212024-03-10T03:46:40.523+01:00Széplaky PálSzösszenetek, gondolatok, írásokSzéplaky Pálhttp://www.blogger.com/profile/16792596391275963697noreply@blogger.comBlogger21125tag:blogger.com,1999:blog-5248355149228125221.post-65882458162318994802019-06-23T21:12:00.008+02:002021-02-14T17:48:06.139+01:00Szivárványhíd(kis színtan)Szivárvány hídján táncot jár a piros és a kék,
szerelmük lila fénnyként ragyog még.
Napfény kíséri nászukat,
vihar keresztezi útjukat.
Felhők között bolyongva keresik az utat.
Jön a fordulat, villám mely kettéválasztja sorsukat.
A piros, tűzgömbként továbbrohan,
a kék, ég és víz peremén hánykolódik magányosan.
Felreped a sötétség és nyújtva sárga karját a napfény,
gyengéden Széplaky Pálhttp://www.blogger.com/profile/16792596391275963697noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-5248355149228125221.post-92132716369932862942019-06-07T19:53:00.005+02:002021-02-14T17:20:34.854+01:00Növényként élnék?
Lassan cseperedve, magas fákként megérve,
évszakok változatosságát átélve.
Vagy mezei virágként színesíteni réteket,
élvezni a méhek zsongását.
Látni virágok múlását, maggá válását.
Növényként élnék?
Széplaky Pálhttp://www.blogger.com/profile/16792596391275963697noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-5248355149228125221.post-72598258714296852402019-05-22T19:00:00.000+02:002021-02-14T17:20:37.137+01:00Meséljetek!
Fa tetején ültem s csillagokkal beszélgettem,
bölcs öregekkel, évmilliárdokban mérhető szépkorúakkal.
Csillagképek mesélnek, hősökről regélnek.
Meséljetek!
Hopp, egy könnycsepp fényes csíkja villant fel.
Örömében vagy bánatában hullajtotta vajon ezt?
Meséljetek!
Mi az ott? Távolból felsejlik egy fényes korong,
gyorsan halad, átsuhan csillagok poros országútján,
Széplaky Pálhttp://www.blogger.com/profile/16792596391275963697noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-5248355149228125221.post-79877227462997514122019-05-22T18:41:00.000+02:002021-02-14T17:20:42.328+01:00Hogyan kezdődik egy idézőjelben foglalt munkanap?
Csöngetnek! Mikor hagyja már abba, beragadt a csengő? Máris rohanok.
— Ki az? — Kinyitom az ajtót, beesik a felismerés, közli velem, hogy az ébresztő óra próbálja eloszlatni a reggeli álmomat. Kinyitom a szemem és a homályból előtűnő valóság, tudatja velem, hogy most már igyekezni kell, mert különben elkésem már az első napon.
De kezdődhet így is.
Kiszámoltam Széplaky Pálhttp://www.blogger.com/profile/16792596391275963697noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-5248355149228125221.post-39804398506760145022019-05-22T15:04:00.002+02:002021-02-14T17:20:44.964+01:00Csak úgy lazán
Csak úgy lazán, bal kézben a locsolókanna, jobb kézben a csokor virág, mindez tetézve a biciklit tekerve, hogy mielőbb megjárjam a temetőbe oda vissza vezető utat. A nagyi sírjára kerülnek a virágok. Kicsit rendbe hozom a fejfa mögött ültetett örökzöld növényeket, friss vizet teszek a vázába, és elrendezem a fehér őszirózsákat.
Sietek haza, mert a nyulakat is el kell Széplaky Pálhttp://www.blogger.com/profile/16792596391275963697noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-5248355149228125221.post-76148590748461982742019-05-22T14:32:00.003+02:002021-02-14T17:20:49.441+01:00Milyen úton akarunk elindulni, haladni, megérkezni?
Házunk udvarán állott egy terebélyes eperfa. Lombkoronája között megült egy deszkalap, amin órákat voltam képes a csillagos estéken ábrándozni. Képzeletemet szabadjára engedve utaztam magányosan. Az idő és az anyagiak nem számítottak. Repültem, futottam, úsztam. Fizikai valóság megszűnt számomra létezni. Máris a föld másik felén találtam magamat. A fantázia határ nélküli Széplaky Pálhttp://www.blogger.com/profile/16792596391275963697noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-5248355149228125221.post-63975773758623689532019-05-22T14:31:00.003+02:002021-02-14T17:20:52.268+01:00Szeretem a szelet
Szeretem a szelet! Szikla peremén, karomat széttárva a tenyerem távoli horizont felé fordítva, érzem a simogató szellő leheletét. A tiszta levegő részegítő erejével érzem, ahogy kisepri testem, lelkem fölöslegessé vált szennyét.
Széplaky Pálhttp://www.blogger.com/profile/16792596391275963697noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-5248355149228125221.post-63505953754784712812019-05-22T14:30:00.003+02:002021-02-14T17:20:55.541+01:00A halál!
Nagyon sokak számára tabu. De miért? Senki nem akar meghalni. Mert? Élni akarunk, élvezni akarjuk az életet. És valóban élvezzük? Nap mint nap hallom a beteljesületlen vágyak özönét. Viszont azért tenni kell! Cselekedni. Aki tesz a jövő számára az annál tovább él lélekben. Erre mi a válasz? Én most akarok élni. Akkor éljen!
Széplaky Pálhttp://www.blogger.com/profile/16792596391275963697noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-5248355149228125221.post-55951136747862553982019-05-22T14:29:00.006+02:002021-02-14T17:20:59.889+01:00Érzékszerveink egyik legnagyobb csodája a szemünk.
Amit látunk közvetve, vagy közvetlenül, nyomot hagy emlékeinkben. Hatással vannak a hangulatainkra, kapcsolatainkra, egészségünkre. Sajnos nem mindenkinek adatott meg a látás sziporkázó világa. Élvezzük amink van, és használjuk is.
Fények, színek, formák játékát vigyük be otthonunkba, munkahelyünkre. Tegyük kellemessé, élvezetessé a hétköznapokat. Falak, ablakok, Széplaky Pálhttp://www.blogger.com/profile/16792596391275963697noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-5248355149228125221.post-40577605608334182612019-05-22T14:29:00.002+02:002021-02-14T17:21:02.494+01:00Úton amin haladunk ...
Az Út amin haladunk, napfénnyel, árnyékokkal szabdalva, egy kicsit kanyargós, egy kicsit rögös, de ha jó az irány, értékesebbé teszik célunk elérését.
Széplaky Pálhttp://www.blogger.com/profile/16792596391275963697noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-5248355149228125221.post-47652965082263089862019-05-22T14:24:00.000+02:002021-02-14T17:21:11.737+01:00Mi lennék, ha írótoll lennék?
Mindig táncolnék. Acél cipőben ropnám az érzelmek himnuszát;
Papíron hagynám nyomaimat,
az utókorra bíznám gondolataimat.
Széplaky Pálhttp://www.blogger.com/profile/16792596391275963697noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-5248355149228125221.post-4455630925682671132019-05-22T14:23:00.002+02:002021-02-14T17:21:14.756+01:00Mi lennék, ha állat lennék?
Szárazföldön, levegőben, vízben élnék?
Kicsi lennék? Mókusként élnék.
Házam, kuckóm, fa tetején.
Télen, nyáron bundát hordanék,
soha nem fáznék, dideregnék.
Nyáron sürögnék, forognék,
dolgos mancsommal gyűjtögetnék.
Télen összebújva kedvesemmel, apróhaddal,
várva a kikeletet és a vidám madársereget.
Ha nagy lennék? Agancsokkal díszíteném kobakomat.
Szelve hegyeket, völgyeket, Széplaky Pálhttp://www.blogger.com/profile/16792596391275963697noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-5248355149228125221.post-65841466249206856312019-05-22T14:20:00.004+02:002021-02-14T17:21:18.880+01:00Ítélet
Tervek, álmok? Jönnek, vannak, elmúlnak.
— Az a felfuvalkodott hólyag! Azt kell rendre utasítani. Meg kell nevelni. Össze kell fogni, hogy előrébb jussak.
— Megszületett az ítélet. Karanténba helyeztetik a kedvet. Jó magaviselet esetén meghallgathatóak javaslatai. Visszaesés esetén további szigorítások lépnek életbe.
Széplaky Pálhttp://www.blogger.com/profile/16792596391275963697noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-5248355149228125221.post-25594748536337053832019-05-22T14:19:00.006+02:002021-02-14T17:21:21.073+01:00A Nagybácsi (Az Idő)
(Pató Pál úr emlékére)
Csengetek. Egy álmos tekintetű férfi kérdő tekintete bukkan elő az ajtó rései között.
— Mi az oka, hogy hajnalok hajnalán felébresztett?
— De uram, délután három óra közeledik. Ilyenkor a munka tetőpontján jár és az elkezdett folyamatokat be kell fejezni, hogy a nap végére el legyenek varrva a megkezdett szálak.
— Hó, lassítson! Én vagyok az idő! Néhai Széplaky Pálhttp://www.blogger.com/profile/16792596391275963697noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-5248355149228125221.post-1353416452860892952019-05-22T14:18:00.005+02:002021-02-14T17:21:23.420+01:00Porallergia
Már második hete gyötör ez a porallergia. Segítsen valaki rajtam! Telnek a napok és egyre rosszabb. És itt van, megjött! Új életet kezdhetek az üveg mögött - szólt a társának a próbababa, mikor meglátta a kirakatrendezőt.
Széplaky Pálhttp://www.blogger.com/profile/16792596391275963697noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-5248355149228125221.post-92101429174864038202019-05-22T14:17:00.003+02:002021-02-14T17:21:26.780+01:00ABC
Katonás fegyelemmel sorakoznak kellő távolságot tartva egymástól. Mindenki egy egyéniséget tükröz. Csapatjátékról szól az egész, megtalálható mindenki A-tól Z-ig.
Széplaky Pálhttp://www.blogger.com/profile/16792596391275963697noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-5248355149228125221.post-53520536737637084952019-05-22T14:15:00.004+02:002021-02-14T17:21:30.044+01:00Az élet
Épület második szintje, akadozó világítás, pislákoló lámpák. Távolban hallani a szikrák pattogását.
– Pont most?! Húzzák el a függönyöket!
Karnison csikorgó görgők hangját egy csecsemő felsírása veszi át. Szoba megtelik az alkonyat vörös szinével. Természet újabb csodája született. Az anya meglátja gyermekét szikrázó lenyugvó nap fényében, átölelve érzi az élet ritmusát, kis szíve Széplaky Pálhttp://www.blogger.com/profile/16792596391275963697noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-5248355149228125221.post-727487026615845382019-05-21T21:16:00.003+02:002021-02-14T17:21:32.243+01:00A múzsa
Szúnyogok hada próbálkozik megközelíteni homlokomat, versengenek az elsőbbségért, hogy ihletet adjanak egy csípős múzsa csókjaként. Kezem lendül, mely csattanásban végződik, felismerve a valóságot, hogy jobb lesz keresni más helyet a történet folytatásához.
Széplaky Pálhttp://www.blogger.com/profile/16792596391275963697noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-5248355149228125221.post-74009997193235159132019-05-21T21:15:00.004+02:002021-02-14T17:21:34.700+01:00Szigeteken élünk
Mindenki teremt egy saját világot, berendezi azt, küzd az életben maradásért. Nem kell fizikailag hajótörést szenvednünk ahhoz, hogy ezeket az élményeket mi magunk is átéljük. Bár körülvesz az élet óceánja, de kis szigeten éljük a hétköznapjainkat. Szigetként lehet felfogni az asztalt, szobát, lakást, házat, falut, közösséget, hobbit, börtönt, kórházat, szokást, Széplaky Pálhttp://www.blogger.com/profile/16792596391275963697noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-5248355149228125221.post-80960837774779292872019-05-21T20:29:00.000+02:002021-02-14T17:21:37.965+01:00Szimbólumok
Jelképek, gesztusok, szimbólumok világában élünk.
Életünk nélkülözhetetlen része, érzések, érzelmek motorjának indító kulcsa. Sokszor elegendő egy sejtető forma, háttérben a színek, felvillanó gesztusok. Hétköznapok minden pillanatában befolyásolja életünket, születéstől a halálig, nemtől, kórtól függetlenül. Ezzel kommunikálunk, tanulunk, ezzel kelünk, fekszünk. Szimbólumok Széplaky Pálhttp://www.blogger.com/profile/16792596391275963697noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-5248355149228125221.post-28713805490762613102019-05-20T19:29:00.000+02:002021-02-14T17:21:41.014+01:00Hogyan látjuk a világot?
Csak nézőpont kérdése...
- - - - - - - - - - - - - - - - o O o - - - - - - - - - - - - - - - -
"Emlékezz a múltra, élvezd a jelent, s nézz előre."
Széplaky Pálhttp://www.blogger.com/profile/16792596391275963697noreply@blogger.com